Egy kisember napjai

Már lassan egy hete, hogy nem alig alszunk éjjel. És ez nem az a bizonyos többesszámban beszélés ami azt anyukáktól megszokott - mint például "fáj a hasunk", "már alig sírunk" és "lassan fél évesek leszünk" - és vajmi kevés köze van az anyuka hogylétéhez, hiszen a gyerekről van szó, de automatikusan többesszámban közlünk mindent. Néha nálam is becsúszik egy-egy "jajdeügyesekvagyunk", de azért igyekszem nem feszegetni a "megintbekakiltunk" határait. Jól is néznék ki, egyszerre a gyerekkel?! Visszatérve a témához, tényleg egyikünk sem alszik jól mostanság, Hanga rengetegszer követeli a bögre tejet :), és sikítva felsír. Hosszas gondolkozás és vajonmilehetezés után rájöttünk, hogy valószínű elkezdett jönni a foga. A tejfogakat köztudottan a fogtündér viszi el, de vajon ki hozza? Erről biztosan azért nem beszélnek, mert a felnőttek azt hiszik, hogy a párhónapos kisbabának nem kell magyarázni, hogy ugyan már hogyan került az a fehér rizsszem a szájába. Pedig kell...nagyon is értenek ők már mindent, szóval úgy döntöttem nálunk a fogtündér hozza is, viszi is az apró hófehér gyöngyöket :)